Megtörtént a projekt műszaki átadása

A Szent László-patak a Duna jobb parti vízrendszerének egyik vízfolyása, Komárom-Esztergom megyében Héreg település közelében ered. A patak a Gerecse hegységben kezdődő, hosszan elnyúló ÉNY-DK irányú völgyben folyik keresztül Komárom-Esztergom megyében Tarján, valamint Fejér megyeében Csabdi, Bicske, Alcsútdoboz, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr, Ercsi települések közigazgatási területén, és Beloiannisz közelében torkollik a Váli-vízbe, annak balparti 3+410 km szelvényénél.

A vízfolyás teljes hossza 68,3 km, ebből a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő hossz 53,94 km. Vízgyűjtőterülete a torkolatnál 325 km2. A terület vízháztartása a csapadék térbeli és időbeli eloszlásához igazodik, amelyet a halastavak vízvisszatartó hatása némiképp módosít. Az évi árhullámokat a kora tavaszi hóolvadás és a kora nyári esőzések idézik elő. A meder kisesésű, közepesen beágyazódott, gyorsan feliszapolódó tulajdonságú, a felső szakaszon – Csabdi külterületén – ősmeder jellegű. Állandó vízmennyiséget szállító mellékággal nem rendelkezik. A patak jelentős mezőgazdasági vízigényt elégít ki duzzasztásos vízkivétel formájában.

Az éghajlatváltozás növekvő kockázatot jelent a vízgazdálkodás számára: egyre többször kell számítani olyan heves, lokális csapadéktevékenységre, ami villám árvíz kialakulását eredményezi a vízfolyáson. Mivel a belterületi vízelvezető rendszer által összegyűjtött csapadékvizet a patak nem tudta fogadni a kialakult magas vízszint miatt, illetve a vízlevezető képessége nem volt elégséges – ugyanis a meder feliszapolódása, és a növényzet a meder keresztmetszetet jelentősen csökkentette -, ezért ilyen heves esőzés alkalmával előfordult, hogy egyes településrészek részlegesen víz alá kerültek. Ezekben az esetekben vízkárelhárítási készültség elrendelésére és védekezésre volt szükség a Szent László-patak melletti településeken. Sok esetben a kis átmérőjű keresztező műtárgyak duzzasztottak vissza olyan mértékben, hogy azok káros kiöntést idéztek elő.

A vízfolyás teljes körű fenntartására és jó karba helyezésére 1985-1988 között került sor. A Szent László-patak torkolati szakasza része a 04.04. Adony-Ercsi árvízvédelmi szakasznak, ezért a Duna projekt megvalósítása keretében a Szent László-patak 0+000 – 4+735 km szelvények között bal parton a meglévő töltés magassági és keresztmetszeti hiányosságai kerültek megszüntetésre, továbbá aszfalt út létesült a töltéskoronán.

A helyi társadalmi igények rámutattak arra, hogy amennyiben a közeli jövőben nem történik meg a vízfolyás medrének rendezése, annak állapota olyan mértékben fog romlani, hogy a mezőgazdasági területek mellett a belterületeket is komolyan veszélyeztetni fogják a dombvidéki területről levonuló árhullámok. A vízfolyás medrének rehabilitációjakor figyelembe kell venni a belterületi csapadékvizek megfelelő biztonsággal történő elvezetését is.

A Szent László-patak rehabilitációja projekt fő célja volt a KEHOP 1.5.0 felhívásban rögzítetteknek megfelelően a dombvidéki területeken a csapadékvíz helyben tartása, a felszíni vízelvezetés, lefolyás lassítása, a dombvidéki kisvízfolyások vízhozamának egyenletesebbé tétele a hasznosítási lehetőségek együttes megteremtésével.

 

 

A projekt céljának elérése érdekében az alábbi fő projekt elemek valósultak meg.

  • Mederrendezés, amivel javítható a vízminőség, egyenletesebbé tehető a vízhozam, fejleszthető a vízkészlettel történő gazdálkodás, valamint mentesít a levonuló árhullámok káros hatásaitól.

A Martonvásár, Gyúró, Bicske külterületén, valamint Csabdi térségében ­– összesen 10 km hosszon ­– elvégzett mederrendezési munkákat követően nőtt a patak vízszállító képessége, ezáltal csökkent a településeken a helyi vízkár kialakulásának kockázata.

  • Bicske város belterületének árvízvédelmi fejlesztése csökkenti a belterületi mederszakasz árvízi terhelését és javítja árvízvédelmi biztonságot.

Bicske belterületén 446 m árvízvédelmi fal, valamint 1624 m hosszon új árvízvédelmi töltés és 18 zsilip építése biztosítja a város vízkár védelmét.

  • Fenntartósávok jó karba helyezése, mellyel a projektben létrehozott eredmények és létesítmények fenntarthatók.

Összesen 11 km hosszon megtörtént a vízfolyásmenti fenntartósávok jókarba helyezése.

  • Híd átépítés, műtárgy építés és rekonstrukció a vízszolgáltatás biztonságának növelésére, vízigények kielégítésére.

A pályázat keretében az 1104 jelű Bicske-Zsámbék összekötő út közúti felüljáró (Mányi úti híd) átépítésre is sor került, a híd nyílásszélessége a korábbi 4 méterről 6 méterre növekedett, biztosítva a vízfolyás megfelelő vízelvezető képességét. A közúti híd forgalomba helyezése megtörtént. Ezen kívül számos keresztező műtárgy és oldalműtárgy rekonstrukciójára, illetve építésére is sor került.

Megvalósult három nagyműtárgy építése, rekonstrukciója:

  • a Bicske IV. sz. tó osztó-duzzasztóműve elbontásra került, helyette új műtárgy épült,
  • Martonvásáron egy D 300-as Tubosider áteresz került beépítésre,
  • megtörtént a martonvásári arborétumi duzzasztó rekonstrukciója.

 

  • Növényzet telepítés, parti zonáció helyreállítása

Összesen 5 km hosszon történt a projektelem megvalósítása.

  • Monitoring rendszer kiépítésével a vízrendszer későbbi, megfelelő szintű üzemeltetése, a szélsőségesebbé váló időjárás hatásának pontosabb nyomon követése valósul meg.

A Tarján községben telepített hidrometeorológiai állomás a folyamatban lévő Váli-völgy vízrendezési feladatai című projekten megvalósuló monitoring rendszerrel lesz összekapcsolva.

  • Eszközbeszerzés a projekt keretében megvalósult fejlesztések fenntartási feladatainak ellátása érdekében.

Az eszközbeszerzés eredményeként az Igazgatóság gépparkja egy 14 m-es gémkinyúlású forgó felsővázas lánctalpas kotróval bővül, valamint beszerzésre kerül egy traktorra szerelhető gémszerkezetű rézsűkasza is.

A projekt kivitelezési munkái az ütemtervnek megfelelően befejeződtek, a műszaki átadás-átvétel 2021. március 25-én megtörtént.

A projekt fizikai befejezésének tervezett időpontja 2022. március 14.

A projekthez kapcsolódik a „Szent László-patak fenntartható vízgazdálkodása” elnevezésű projekt, amelynek kitűzött célja az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében a vízgazdálkodás helyzetének javítása, a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítésének elősegítése, valamint a természetes vízkészletek hasznosíthatóságának növelése. A projekt keretében megvalósuló fejlesztések hozzájárulnak az EU Víz Keretirányelv szerinti jó állapotú víztestek arányának növekedéséhez is. A beruházás során a vízfolyás Ercsi-Martonvásár közötti szakaszán mederrendezési munkák, vízkormányzó műtárgyak megépítése és vízhiány monitoring állomás létesítése történik. A projekt a KEHOP-1.3.0 „Fenntartható vízgazdálkodás infrastrukturális feltételeinek javítása” pályázati konstrukcióban valósul meg, a kivitelezési szerződés 2021. január 06-án hatályba lépett, a munkaterület átadás 2021. január 18-án volt. A kivitelezés előkészítő munkái megkezdődtek.

A két, Szent László-patakot érintő pályázati elképzelésben megfogalmazott célkitűzések kapcsolódnak a befogadó Váli-vizet érintő fejlesztés, a „Váli-völgy vízrendezési feladatai” projektben megfogalmazott célkitűzésekhez. A projekt megvalósításával szembeni szakmai elvárás a völgyfenéki települések árvízi biztonságának növelése, a vízgyűjtő ökológiai állapotának és a vízrendszer vízkészlet-gazdálkodásának mennyiségi és minőségi értelemben vett javítása. A beruházás megvalósítása folyamatban van.